Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stockholm

2020.02.01

Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze. A területen már időszámításunk előtt a hatodik évezredben is éltek emberek. Stockholmot 1252-ben alapította Birger Jarl. Stockholm a kulturális, politikai és gazdasági központja Svédországnak. Maga a Stockholm régió termeli az ország bruttó nemzeti össztermékének az egyharmadát. Európán belül a tíz legmagasabb bruttó nemzeti összterméket fejenként előállító régióinak egyike. Fontos világváros és az Észak-Európában működő helyi vállalatok egyik legfőbb központja. A városban található néhány Európa-szerte kimagasló minőségű oktatási színvonalat nyújtó egyetem, mint például a Stockholm School of Economics, a Karolinska Intézet, valamint a Royal School of Technology. Itt tartják minden évben a Nobel-díjak díjkiosztó ünnepségét és bankettjét a Stockholm Concert Hallban, valamint a stockholmi városházán. A város egyik legjelentősebb múzeuma a Vasa Múzeum, mely a leglátogatottabb nem művészeti múzeum Skandináviában. A stockholmi metrót 1950-ben nyitották meg, mely híres az állomásain elhelyezett dekorációiról, ami miatt gyakran a világ leghosszabb művészeti galériájának is nevezik. A várostól északra Solnában elhelyezkedő svéd Friends Arena ad otthont a svéd nemzeti tizenegynek. Az Ericson Globe stadion, a nemzeti fedettpályás stadion, a város déli részén fekszik. A város adott otthont az 1912-es nyári olimpiai játékoknak, valamint 1956-ban a nyári olimpia lovas sportágainak versenyeit is itt tartották. Stockholmban székel az ország parlamentje, a Riksdag és a legtöbb kormányzati iroda, valamint a Legfelsőbb Bíróság, illetve a svéd királyi család rezidenciája, továbbá a svéd miniszterelnök hivatala is. A Stockholm Palota a hivatalos rezidenciája és munkahelye a svéd királynak, míg a főváros külső részén elhelyezkedő Dottningholm Palota szolgál a királyi család magánbirtokául.

Stockholm növénytakarója a mérsékelt égövi lombhullató erdők övének megfelelő növényzettel bír, amely alapján az éghajlat megfeleltethető az Amerikai Egyesült Államok északkeleti partvidékére jellemző éghajlatnak. Az átlagos évi középhőmérséklet 10 °C, míg az átlagos csapadékmennyiség 750-1520 mm közt változik. Az időjárás négy egymástól jól elkülöníthető évszakból áll.

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Varbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

A februári átlaghőmérséklet Stockholmban -3 °C, melyhez nedves kontinentális éghajlat párosul. A város északi elhelyezkedése miatt a nappalok hossza a nyár közepén 18 óra, míg december végén 6 óra körül alakul. A tél Stockholmban jó 20 fokkal enyhébb, mint más hasonló szélességi körön fekvő északi városokban. A nyári legmagasabb nappali hőmérsékletek 20 és 25 °C közt váltakoznak általában, míg a nyári éjszakák átlaghőmérséklete 13 °C körül alakul. Az éves csapadékmenyyiség 539 mm, ami mintegy 170 csapadékos napot jelent, amikor is többnyire mérsékelt intenzitású eső hullik. Havazások főleg december és március között szoktak előfordulni, bár időnként már októberben is hullik hó, illetve még áprilisban is előfordul néha havazás.

A 17. század során Svédország vezető hatalommá vált Európán belül, mely visszatükröződött Stockholm fejlődésén is. 1610 és 1680 között a város népessége meghatszorozódott. 1634-ben Stockholm hivatalosan is a svéd birodalom fővárosává lépett elő. A kereskedelemmel kapcsolatos szabályokat rögzítették, amelynek következtében Stockholmnak alapvetően monopolhelyzete alakult ki a külföldi kereskedőkkel szemben Skandinávia és Svédország területén. 1710-ben pestisjárvány tört ki, amely miatt mintegy 20 000 fő vesztette életét a városban, amely a népesség 36 százaléka volt. Az 1897-es világkiállítást Stockholmban tartották. Stockholm modern, technológiailag fejlett és etnikailag változatos várossá vált a huszadik század késői évtizedeire. Számos régi épület vesztét okozta a modernista városfejlesztés, beleértve a Klara városrész történelmi negyedét is, ahol a régi épületeket modern építészeti megoldások váltották fel. A huszadik század során az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő iparágakat fokozatosan felváltották a városban a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatóipari és csúcstechnikát képviselő iparágak és szolgáltatások. Jelenleg Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója a Stockholm környéki terület, melynek létszáma várhatóan 2024-ben eléri a 2,5 millió főt. A jelentős népességnövekedésnek köszönhetően a stockholmi városközpontban egyre több toronyház emelkedik, amelyeket az utca szintje fölött futó járdák kötnek össze. 

A Stockholm régió ad otthont a svéd népesség körülbelül 22 százalékának és a bruttó nemzeti össztermékhez mintegy 29 százalékkal járul hozzá. Stockholm határvonala földrajzi vonatkozásban számos alkalommal változott az évszázadok során. A tizenkilencedik század fordulóján még a város kiterjedése, azaz az akkori Stockholm még csak a mai városközpont területére volt értendő, amely durván egy 35 négyzetkilométeres terület, amely a mai területének csak mintegy egy ötöde. Az elkövetkező évtizedek során számos környező település olvadt egybe a fővárossal, mint például Brännkyrka község, amely 1913-ban vált a város részévé az akkori mintegy 25 000 lakosával, vagy épp Spanga, amely 1949 óta a fővároshoz tartozik. A városhatárt 1971-ben jelölték ki, Hansta városrész kivételével, melyet 1982-ben vásárolt meg a város Sollentuna községtől és ez a terület napjainkban természetvédelmi területként funkcionál.

Stockholm lakóinak jelentős része a szolgáltatások területén dolgozik, mely a helyi állások mintegy 85 százalékát biztosítja. A nehézipar, valamint a petrolkémiai ipar gyakorlatilag teljesen hiányzik a város gazdaságából, amely egyúttal az egyik legtisztább nagyvárossá teszi. Az elmúlt évtized során elsősorban a legújabb technológiák terén jöttek létre munkahelyek a városban. A legnagyobb munkáltatók az IBM, az Electrolux és az Ericsson. Kista városrészben található az információtechnológiai vállalatok egyik fontosabb központja. Stockholm Svédország pénzügyi központja. A legfőbb svéd pénzintézetek, mint például a Nordea, Swedbank, Handelsbanken és a Skandinaviska Enskilda Banken központjai mind a fővárosban találhatóak, akárcsak a legnagyobb biztosítótársaságok központjai. 

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogarden-temető.

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

Stockholm tömegközlekedését helyi érdekű vasút, földalatti, villamos, busz illetve kompjáratok bonyolítják le. A szárazföldi közlekedésért a megyei Storstockholms Lokaltrafik felel, míg a vízi közlekedésért a Waxholms Angfartygs AB. Mindkét cég, különböző vállalkozókkal végezteti a közlekedési szolgáltatásokat.

Essingeleden Stockholm egyik autópályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

 

A svéd gasztronómiára elsősorban a természet-közeliség jellemző. A svédek kedvelik a halakat, a sertéshúst, a baromfit, szeretik a gyökérzöldségeket, főleg a krumplit. Az erdők adta gombák és bogyós gyümölcsök is jellegzetes elemei a svéd konyhának, ami nem is csoda, hiszen az Allemansrätten törvény értelmében minden svédnek joga van az ország területén összegyűjteni a különféle bogyókat és gombákat.

A svéd konyha múltjához szervesen kapcsolódnak a vikingek, akik kifejezetten kedvelték a kagylót és az osztrigát, de a birka, a különféle sajtok, a káposzta, az alma, a hagyma, az erdő adta bogyók és magvak szintén kedveltek voltak. A vikingek csirkét és libákat neveltek, sokat vadásztak a környéken élő szarvasokra, madarakra és medvékre. A recepteket nem írták le, hanem a népballadákban éltek tovább a különféle fogások. A skandináv konyha gyökerei nem csak a balladáknak köszönhetően maradtak fent, hanem a vidék izolációja miatt is. Az ételek elkészítésének módja, a sok füstölt, pácolt, sózott fogás pedig egyértelműen a hosszú és hideg tél következménye volt. A rövid nyár terményeit úgy kellett feldolgozniuk, hogy a hosszú, téli hónapokban kitartson az elemózsia anélkül, hogy megromlana, tönkremenne. Ezek a konzerválási eljárások a mai napig szerves részét képezik nem csak a svéd, hanem az egész skandináv gasztronómiának.

A ma is igen népszerű, az egészséges táplálkozás hívei között nagy rajongótáborral rendelkező svéd kenyér nagyjából 500 éve változatlan formában van jelen a svéd gasztronómiában. A magas rosttartalommal bíró, rozslisztből készülő kenyeret eredetileg kis kerek vagy háromszög alakú lukas lapra formázták, így egy botra húzva a ház gerendázatára felakasztva lehetett tárolni. A svéd kenyeret általában évente kétszer sütötték. Egyszer a gabona betakarítását követően, majd pedig akkor, amikor a tavasz közeledtével a folyókon már zajlott a jég. Az első ipari svéd kenyeret 1850-ben, Stockholmban kezdték el gyártani.
A svéd kenyér elengedhetetlen része a svédek reggelijének, de szendvics gyanánt is gyakorta kínálják. A svéd egészségügyi hivatal már a hetvenes években arra buzdította az ország lakóit, hogy ha tehetik, napi 6-8 szelet svéd kenyeret egyenek, mivel magas tápanyag- és rosttartalma miatt igen egészséges.

A helyiek nagyon szeretik még a garnélarákos szendvicset, amely olyannyira közismert és kedvelt, hogy külön napja is van: 2010 óta október 14-én Svédországban Rákszendvics-nap van, azaz Räkmackans dag. A nemzeti ételnapok egyébként nagy népszerűségnek örvendenek. A svédeknél külön napja, sőt hete van a Prinsesstarta elnevezésű édességnek is. Az ötvenes években ismertté vált torta nem más, mint egy tejszínnel, vaníliakrémmel és lekvárral töltött piskóta, amit zöld marcipánköpenybe öltöztetnek, és általában rózsaszín marcipánvirággal vagy szalaggal díszítenek. 

 A svédek egyik legismertebb és világszerte igen kedvelt süteményének, a Kanelbullens elnevezésű tésztatekercsnek október 4-én van a saját nemzeti napja. A kelt tészta alapon nyugvó tekercset fahéjas cukorral töltik, majd a kisült tésztát karamellöntettel vagy különféle fűszerekkel elkevert, édesített krémsajttal kínálják. A végeredmény tartalmas és ellenállhatatlan.

A svéd gasztronómia elmaradhatatlan fogása a húsgolyó (Kötbullar) vagy a mini kolbász (Prinskorvar), illetve a pácolt hering (Parapet). Az Északi- és Balti-tengerből származó halat már nagyon régóta tartósítják a svédek. Többféleképp ízesítik a pácoláskor: lehet mustárral, kaporral, hagymával vagy fokhagymával fűszerezve eltenni, majd pácolt formában legtöbbször főtt krumplival, főtt tojással eszik, mellé sűrű tejfölt kínálnak, de sajttal vagy lapos kenyérrel is fogyasztják.

A svéd konyha fontos alkotóelemei a tejtermékek, a pékáruk, a bogyók, a csonthéjas magvú gyümölcsök, a csirke-, marha-, és sertéshús, a tojás, illetve a tenger gyümölcsei. Burgonya is gyakran kerül fogyasztásra köretként. Kenyérből is sokfélét esznek a svédek, elterjedt a rozskenyér, búzakenyér, zabkenyér, kovászos kenyér, fehér kenyér, barna kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, valamint a lepénykenyér. Ezenkívül sűrű gyümölcslevesféleket is előszeretettel fogyasztanak; a csipkebogyóleves és az áfonyaleves különösen közkedvelt, akár hidegen, akár melegen. A vaj, illetve margarin az elsődleges zsírforrás, noha az utóbbiakban népszerűsödött az olívaolaj is. Továbbá erős a cukrászkultúra, melyben kulcsszerepet töltenek be a különböző, igen magas cukortartalmú kekszek, torták, és fánkok.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Képgaléria



Archívum

Naptár
<< Május >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31


Statisztika

Most: 1
Összes: 9167
30 nap: 290
24 óra: 7