Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdéy

2020.02.01

Ahogy közeledünk a dombokhoz és hegyekhez, megkezdődik a zárt tölgyesek övezete. Itt elsősorban a kocsányos tölgy az uralkodó, de honos a cser és a magyartölgy is. A hegyekben a kocsánytalan tölgyfajok veszik át a főszerepet.

Égtájak és helyi domborzati viszonyok szerint a tölgyeseket a bükkösök váltják fel, melynek vezérfaja a bükk.

 

A jelenkori  Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a második legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
  Nagyvárad a Partium legnagyobb városa. Habár a 2011-es népszámlálás alkalmával a magyar lakossága csak 23%-ot tett ki, mégis a Partium magyarságának élénk kulturális központja, számos magyar szervezet székhelye. A nagyváradi belváros mindmáig szinte érintetlen maradt, noha a századfordulós hangulatú utcák és a középkori vár még sok munkát, masszív felújítást igényel. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír. A város legnagyobb református templomát Szász József eklektikus stílusban tervezte. 1836-ban elkezdték építését, viszont az 1836-os tűzvész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatokat. Végül 1853-ra fejezték be a templomot, de a tornyokat csupán 1870-ben.
   Temesvár a Bánság központja, Bukarest és Kolozsvár után Románia harmadik legnépesebb városa, 320 000 lakossal, melynek közel 5%-a magyar. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kirándulóknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság-szobor. A Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert király építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újjáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.


Gazdaság
A jelenkori Erdély Románia gazdaságilag egyik legfejlettebb része. A terület ásványkincsekben gazdag (szén, vasérc, ólom, mangán, arany, réz, gáz, só és kén). A másik értékes nyersanyag a fa. A legfontosabb gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság (állattenyésztés, borászat és gyümölcstermesztés), valamint az acél-, vegy- és textilipar.

Kultúra

A nemzetiségi és felekezeti megoszlás adataiból egyértelműen látszik, hogy a jelenkori Erdély egy sokszínű, multikulturális régiója Európának. Ez nem is csoda, hiszen itt találkoznak a közép-európai és a balkáni hatások, vallásilag pedig a katolikus, protestáns és ortodox kereszténység választóvonalában fekszik.

Magyar irodalom

A magyar irodalom számos nagy alakja született vagy tevékenykedett a tágabb értelemben vett Erdély területén, például Arany János, Kölcsey Ferenc, Kemény Zsigmond, Ady Endre vagy Gyulai Pál. A 19. században a magyar könyvkiadás egyharmada itt jelent meg. A régió városaiban számos nyomda működött.
A történelmi Erdély kulturális-irodalmi fővárosa Kolozsvár volt. 1880-ban itt jelent meg az Ellenzék politikai napilap, ami több mint fél évszázados megszakítás nélkül volt publikálva. 1888-ban Kolozsváron jött létre az Erdélyi Irodalmi Társaság, melynek saját folyóirata volt, Erdélyi Lapok néven. Szerkesztője, munkatársa volt, többek között: Kőváry László, Brassai Sámuel, Benedek Elek, Bánffy Miklós. Ezzel egyidőben Marosvásárhelyen Tolnai Lajos megszervezte a Kemény Zsigmond Társaságot. A Partium területén Nagyvárad a kiemelkedő, amely a 20. század elején már nemcsak virágzó kereskedelméről volt híres, hanem művészetpártoló lakosságáról is. Ady Endre itt újságíróskodott, verseskötetei jelentek meg itt. Szintén Nagyváradon jelent meg a Holnap című irodalmi antológia is.


Erdély Románia egyik turisták által leglátogatottabb régiója, köszönhetően a rengeteg középkori épületnek, templomnak, műemlékeknek és a természeti szépségeknek. A magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai.


Néhány kihagyhatatlan látnivaló Erdélyben

 Kolozsvári Botanikus Kert
A tavaszi időszakban Kolozsvár egyik legszebb nevezetessége a városközpont mellett levő 14 hektáros botanikus kert. A nagy fák között sétálgatva több mint 10 000 növényfajt tekinthetünk meg, melyek tematikus kertekben és üvegházakban vannak elhelyezve. A kerten kívül érdemes körbejárni a város főterét és meglátogatni a Szent Mihály templomot, Mátyás király lovas szobrát és szülőházát, a Szépművészeti Múzeumnak helyt adó Bánffy palotát és a piarista templomot is.

Tordai Sóbánya
Kolozsvártól 35 km-re található Torda városa, mely legfőbb látványossága a 2010-ben felújított sóbánya. A földalatti kuriózum nem csak múzeumként működik, hanem szórakozási lehetőség is, hiszen óriáskerékkel, játszótérrel és egy csónakázható sós tóval is rendelkezik. A bánya mellett számos sósvizű fürdő is található a gyógyulni vágyók számára. A természetjárók egyik kedvelt helye a városszélen levő mészkőhasadék, mely felejthetetlen túraútvonalakkal várja az érdeklődőket.

Marosvásárhelyi Kultúrpalota és Közigazgatási Palota
Az Erdély szívében elterülő Marosvásárhely legszebb épületei kétségkívül a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota. A szecesszió gyöngyszemeiként emlegetett műemlékeket a huszadik század elején építtette Bernády György polgármester Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján. Marosvásárhelyi látogatásunk során nem szabad kihagynunk a Róth Miksa üvegfestményeit bemutató Tükörtermet, illetve a 60 méter magas közigazgatási palota tornyát, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra.

Medveles
A medve Erdély emblematikus állata, így kihagyhatatlan program a neves természetfotós, Máté Bence által üzemeltetett medvemegfigyelő állomások felkeresése. Tusnádfürdőn és a Szent Anna-tónál elhelyezett exkluzív és biztonságos megfigyelő épületekből egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy természetes közegében találkozhassunk ezzel a csodálatos állattal.

Kolibica-tó
A Kelemen-havasok csúcsai között, 900 méter magasan terül el a Kolibica mesterséges víztároló. A 13 kilométer hosszú tó számtalan kikapcsolódási lehetőséget biztosít, mint a kajakozás, halászat és sziklamászás. Rengeteg túraútvonal indul a tó partjáról, kielégítve a hegyi kalandokra vágyókat is.

Madarasi Hargita
A Székelyföld központjában elterülő vulkanikus eredetű Hargita-hegység egy másik kötelező desztináció a hegy szerelmesei számára. A hegység télen-nyáron rengeteg szabadidős tevékenységet kínál, ugyanis számos túraútvonal, sípálya és vendéglő áll a turisták rendelkezésére. Tegyük emlékezetessé kirándulásunkat egy laza sétával a Madarasi Hargita 1801 méter magas csúcsára, a Székelyek Szent Hegyére.

Berethalmi Erődített Templom
Erdély egyik legszebb szász erődített temploma Segesvártól 30 km-re található. A késői 15. században épített templomot három fal övezi, emiatt az egyik legjobban fenntartott erődítmény Romániában. Kiemelt jelentőségű a templomban található egyedi 28 táblás oltárt, melyet 1483-ban készítettek. Az erődítmény 1999-től a Világörökség része.

Szászfehéregyháza
Az építészeti remekek rajongói Berethalom mellett Szászfehéregyháza templomát is útba ejthetik. A 15. századi erődítmény meglátogatása mellett érdemes egy sétát tenni a faluban is, hiszen a színes, szász építésű házak is felejthetetlen látványt nyújtanak. Ez a templom szintén egyike azon 6 szász erődítménynek, mely UNESCO védettséget élvez.

Rozsnyói Erődítmény
Brassótól 20 kilométerre fekszik a 13. században épült, nagyon jó állapotban levő Rozsnyói erődítmény. Segesvárhoz hasonlóan középkori hangulatot idéz a vár és szép kilátást nyújt a városról. A Fundatai barlang mindössze három kilométerre található a városközponttól. Ha gyerekekkel kirándulunk a környéken, ne hagyjuk ki a helyi Dino Parkot sem.

Kerci Kolostor
A templomvadász turisták ki ne hagyják bakancslistájukról a 13. század első felében épült Kerci apátságot. A román stílusú kolostor még mindig remek állapotban van, legkönnyebben Szeben irányából közelíthető meg. Országszerte kevés olyan építmény van, mely ilyen jól megőrizné a cisztercita mesterek építészeti ornamentumait.

Remetei Sziklaszoros
Egy könnyed, egynapos nyári túrának tökéletesen megfelel a Torockói-hegységben található Remetei szikla szoros, mely lényegében egy természet alkotta játszótér felnőtteknek (is). A két kilométer hosszú szurdokvölgyet kötelekbe, vasdrótokba kapaszkodva, illetve vízben haladva lehet átszelni. A túra nagy móka lehet az egész család számára, azonban mindenképp alacsony vízálláskor vállaljuk be a szoros meghódítását, mert a víz mélysége még ilyenkor is néhol meghaladja az egy métert.

Vajdahunyadi Vár
A 14-15. században épített Vajdahunyadi várkastély Kelet-Európa egyik legszebb, leglátványosabb történelmi műemléke. A Korvin Kastélyként is emlegetett építmény egész évben nyitva áll, azonban kerüljük hivatalos szabadnapok idején, mert ilyenkor rengeteg turista rohanja le a nevezetességet és emiatt a látogatás is tömegesen történik.

Aranyosfői Jégbarlang
Az Erdélyi szigethegység egyik legkülönlegesebb természeti attrakciója az Aranyosfői  jégbarlang. A barlangot autóval legkönnyebb megközelíteni Felsőgirda  irányából. Belépés csakis csoportosan, idegenvezető irányításával lehetséges. A barlang szájához egy meredek lépcsőn való érdekes ereszkedés után érkezünk, ahol megcsodálhatjuk a jég sztalagmitokat és sztalagtitokat. Érdemes jól felöltözni, ugyanis a hegy gyomrában nyilván sokkal hűvösebb az idő.

A törcsvári kastély, Erdélyben, Brassótól 30 kilométerre, a törcsvári szoros előtt álló, Törcsvár falu mellett helyezkedik el. A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A 15. században a kastélyt állítólag Dracula Gróf uralkodó használta. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található. A kastély 100 m magas hegyen épült. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található. A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg. A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt.
Nyári nyitvatartás ( Május 1 - Október 30): Hétfő: 12.00 - 18.00, Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00
Téli nyitvatartás ( November 1 - Április 30): Hétfő: zárva, Kedd - Vasárnap: 09.00-16.00

 


Gasztronómia

Az erdélyi ételek íze egyedülálló a világon, hisz sehol máshol nem használnak ennyi friss zöldfűszert, mint itt. A friss húsból és hozzávalókból készült tartalmas fogások is az erdélyi tradíció részei, éppúgy mint a frissen sült házi parasztkenyér, az erdélyiek szeretete és szívélyes vendéglátása.

A frissensült erdélyi ételek szintén nagy elismerést kivívó képviselői a gasztronómiai palettának. Soha nem melegítik fel ,ha már elkészült a fogás.Mint azt a neve is mutatja mindig, minden alkalommal frissen készítik a húst és a hozzá társuló köretet egyaránt. Nincs kikötve, hogy a szárnyasok vagy a sertés, marha az igazi erdélyi húsétel alapja, mert nem ez számít, hanem az elkészítés és a füszerezés módja, folyamata.

Erdélyi puliszka ételek jellegzetessége, hogy finom kukorica lisztból készülnek. Fél kilógramm kukoricalisztet és egy csipet sót 1 liter forrásba lévő vízbe  kell tenni és állandó kavargatás közben sűrű kását főzünk belőle. Ez körülbelül tíz-tízenkettő percig tart. Ha ezzel megvagyunk nagy  kiadós gombócokat szaggatunk egy kanállal a kásából és zsiradékkal kikent edénybe rétegesen betesszük.Ha köretként tálaljuk, akkor tehetünk a tetejére juhtúrót, tejfölt, pirított szalonnát, lilahagymát, vagy akár pirított hagyma karikát. A puliszka kiváló köret a szaftos sülthúsokhoz, vagy akár még a rostélyosokhoz is.

Az erdélyi fatálas ételek attól egyediek és káprázatosak, hogy nem egy séma szerint tálalják a bőséges, már már királyi fogásokat. Teljesen mindegy, hogy egyfőre vagy hatfőre tevezett adagot rendelünk, hiszen olyan íz kavalkád vár ránk, melyet elfogyasztani úgysem tudunk. Ha ezt a fogást választja úgy fogja érezni magát, mint egy erdélyi fejedelem. 

Az erdélyi halételek többnyire pontyból és pisztrángból készülnek, grillezve, sütve, rántva illetve levesnek megfőzve. Nagyon egészséges a hal húsa és a családi, hagyomány őrző receptek maximmális ízharmóniát kölcsönöznek, minden így készített ételnek. 


Erdélyi italok 

Erdélyi köményes pálinka
Hozzávalók:

1 l tiszta szesz (97%-os)
6 ek köménymag
10 ek cukor
2 l víz
Elkészítés: A vizet, benne a köménymaggal, feltesszük főni, amikor felforrt levesszük, és 30 percet állni hagyjuk. Leszűrjük, és a tiszta szeszhez öntjük, kicsit megkeverjük, és üvegekbe töltjük. Fogyasztható azonnal is, de néhány napig hűtőszekrényben tartva még jobban összeérnek az ízek. Ha gyengébb szeszből készítjük, akkor a hozzávalókat is arányosan csökkenteni kell. Az elkészült pálinkának, kb. 30-35%-osnak kell lennie.


Fenyőpálinka

Egyéb nevei: fenyővíz, székely zsargonban még „deszkalé” vagy „deckalé”.

Székelyföldön ismert még a borókapálinka is, amelyet a borsika-fenyő kék színű terméséből, bogyójából főzik. A borókabogyónak több gyógyhatása is van, főleg a cukorbetegség és asztma kezelésére javallott.

Elkészítése Kétféleképpen lehet elkészíteni, de mindegyik eljárás alapanyaga a friss koratavaszi fenyőrügy. Amikor a fenyőfák háromnegyede rügyben van, akkor a legjobb minőségű a rügy. Minél magasabb helyen van a fenyves, annál finomabb, aromadúsabb italt ad.

A begyűjtött rügyek egy részéből édes fenyőszörpöt főznek a gyerekeknek. A többit fahordókba rakják, és pácolni hagyják pár hetet. Miután jól megpuhultak egy kis élesztőt adnak hozzá, hogy beinduljon az erjedés. Erjedés után elviszik a hordót a pálinkafőzdébe, ahol lepárolják a szeszt.

A másik eljárás, amikor a fenyőrügyet megfőzik (cukor nélkül), és utólag alkohollal keverik.
A kész fenyőpálinkát csak karácsony után szabad megkezdeni, hogy a kész italnak legyen ideje letisztulni, és beérni.

Sörök

Hargita
A hargitai források árpakólája .Ízénél csak az ára jobb.

Csíki 
A székelyek prémium söre. Előfordulása csapolt, üveges, és dobozos kiszerelésben. Világos és barna változatiban ismert. Pont mint a medvék.


Házibor (se nem vörös, se nem fehér)

Autentikus valódi házibor. A direkt termő szőlőfajták szó szerint a ház déli oldalában találhatóak, a csatorna magasságáig emelkedő lugasokra futtatva. Erre a napsütéses órák számának alacsony értéke miatt van szükség.

 

És egy kedves levél Erikától :) 

83752616_202888364226688_8428669324633309184_n.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Képgaléria



Archívum

Naptár
<< Május >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31


Statisztika

Most: 1
Összes: 5052
30 nap: 1638
24 óra: 63